Emlékszem, amikor utoljára költöztünk, összedobozoltuk a holmijainkat és hirtelen jött a felismerés, hogy ez rengeteg. Béreltünk egy kis furgont, de láttuk, hogy egy forduló nem lesz elég. Elkezdtünk tervezni, variálni, mit vigyünk elsőnek, esetleg mit dobjunk ki, ha nincs rá szükség. Ebből keletkezett egy kis nézeteltérés, aminek a végén úgy határoztunk, hogy kezdjünk el bepakolni, és amikor készen vagyunk, majd meglátjuk, hogy mi lesz. Végül meglepetésünkre befért minden, csak teljessen feleslegesen eltelt 2 óra tervezgetéssel és vitatkozással.
Amikor valami új dolognak kell nekifogni, mindig a kezdet mindig nehéz, és hajlamosak vagyunk túlbecsülni a feladat nagyságát. Egy fenntartható üzleti átalakulás elrettentő lehet, főleg olyan hírek fényében, melyek a helyzet bonyolultságát emelik ki. Ez nem azt jelenti, hogy nem igaz, de sokszor extrém esetek vannak a fókuszban, amelyek nem reprezentálják a nagy átlagot. Egy nemzetközi olajvállalat, vagy egy országos stratégia kialakításának az esetében valóban egy nagyon összetett feladatról beszélünk, de a legtöbb vállalkozás esetében azért messze nem ennyire rettentő a helyzet. Az alábbiakban az egyik legelső lépésről lesz szó, ami alapját adja a további teendőknek, és ez az amire jelenleg a legtöbben figyelnek, ha a klíma semlegességről van szó: a net-zéró vállalások.
Net-zéró és karbon semlegesség
Először érdemes tisztázni néhány sarkalatos pontot:
A klíma semlegesség nem egyenlő a fenntarthatósággal : Csak része neki, de azt talán kijelenthetjük, hogy jelenleg a legfontosabb. A 2016-os Párizsi Egyezmény keretein belül 196 ország egyezett meg abban, hogy úgy kell átalakítani a gazdaságot, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legkésőbb 2050-ig nullára kell redukálni megakadályozván a globális felmelegedés mértékét. 2 celsius fok alatt kell tartani (ideális esetben másfél fok alatt) az iparosodás előtti viszonyokhoz képest, hogy ennek ne legyen az emberiség számára visszafordíthatatlanul káros hatása. Az idén 2021 Novemberében kerül sor a következő csúcstalálkozóra, ahol a legtöbb ország bemutatja hogyan ratifikálják a megegyezést, és milyen intézkedéseket foganatosítanak a gyakorlatban. A legtöbb helyen ez törvényi emissziós jelentési kötelezettséggel fog járni.
A karbon semlegesség nem ugyanaz mint a net-zéró: Itt is alárendelt viszonyról beszélünk. A karbon semlegesség egy köztes fázisa a net-zéróhoz vezető úton, de egy nagyon fontos mérföldköve. A cél, hogy 2050-ig a teljes gazdaság elérje a net-zéró fázist, de ha már elértük a karbon semlegességet, akkor egyértelművé válik a következő lépés. A későbbiekben jön egy részletesebb leírás a különbségekről.
Vállalási hatókörök
Három szintje van a hatóköröknek amiket legtöbben az angol scope szófordításban emlegetnek:
Scope 1 - közvetlen emisszió: Ide tartozik minden olyan emisszió amely közvetlenül köthető az adott vállalat folyamataihoz:
Helyhez kötött égéstermékek: A tulajdonolt irodaházak, ipari épületek fűtése, és egyéb folyamatok kapcsán elégetett üzemanyagok (pl. aggregátok és egyéb fosszilis üzemanyaggal működő eszközök működtetése)
Gépjárművek üzemanyag-fogyasztása
Szivárgó emisszió: Üvegházhatású gázok szivárgásából eredendő emisszió. Pl. hűtőgépekből és légkondiciónálókból elszökő gázok.
Gyártási emisszió: Gyártás során keletkező gázok kibocsátásának mértéke.
Scope 2 - közvetett, tulajdonolt emisszió: A megvásárolt energia által keletkezett közvetett kibocsátás mértéke. Legtöbb esetben ez az áramot jelenti, de vannak olyan különleges esetek mint a vásárolt gőz és hőenergia.
Scope 3 - közvetett, nem tulajdonolt emisszió: Ha egyszerűek akarunk lenni, akkor ez a minden más kategória, de így nem sokat mondó, főleg úgy, hogy a legtöbbször ez a legbonyolultabb, nehezen mérhető, és közvetlenül nem tudunk rá hatni. Pont emiatt ezt 15 alkategóriára bontották, amelyek két fő csoportot alkotnak:
Beáramló tevékenységek: Az ellátási lánc beáramlási szakaszán történő tevékenységek emissziója:
Vásárolt áruk és szolgáltatások
Beruházási javak
Fosszilis üzemanyag és energiával kapcsolatos tevékenységek
Beszállítás, és beáramló árúk terítéséből adódó emisszió
Gyártási és egyéb tevékenységből származó szemét feldolgozása
Üzleti utak
Munkába járás okozta emisszió
Bérelt javak emissziója
Kiáramló tevékenységek: Az ellátási lánc kiáramló szakaszán történő tevékenységek emissziója
Kiszállítás, és kiáramló árúk terítéséből adódó emisszió
Az eladott termékek felhasználásából eredendő emisszió
Az eladott termékek használatából származó emisszió
A termékek feldolgozása az életciklus végén
Kiadott javak emissziója
Franchise-ok
Befektetések
Első lépések
Akkor ha már tisztáztuk a fenti fogalmakat, rátérhetünk a lényegre, hogyan tudjuk elkészíteni a net-zéró vállalást. Ez valójában egy olyan üzleti terv, amely végén legkésőbb 2050-re mindhárom hatókörben szereplő üvegházhatás alapú gázok (scope 1, 2 és 3) emissziója nullára vagy az alá redukálódik, tehát az üzleti tevékenység semmilyen formában nem köthető a globális felmelegedéshez.
Amint látjuk ez egy eléggé ambíciózus követelmény, főleg a scope 3 miatt. Ezért érdemesebb az első kettővel kezdeni:
Scope 1:
Gépjármű flotta lecserélése elektromosra
Dízel aggregátok helyett akkumulátorok vagy hidrogén alapú villanyáram generátorokba történő beruházás
Napelem park telepítése a tetőre
Légkondiciónálók, fagyasztók cseréje környezetbarát változatokra
Scope 2: Ez talán a legegyszerűbb.
Energiaszolgáltató vagy csomag váltása, amely 100% megújuló forrásból származik. Ez a legtöbb helyen már ma is lehetséges.
Ha ez megvan, akkor beszélünk karbon semleges üzletről. A karbon semlegesség azt sem követeli meg, hogy a fenti kettő kategória teljessen nulla legyen. A fennmaradó emissziót lehet fedezni (carbon offsetting) pl. erdőtelepítés támogatásával. Érdemes először ebben a lépésben gondolkodni, több ok miatt is:
Csak arra fókuszál, amire közvetlenül ki tud hatni egy vállalat
Mérése és dekarbonizáció folyamatának követése egyszerűbb.
Ha mindenki eléri a karbon semlegességet, a scope 3 nem okoz akkora bonyodalmat.
A net-zéró vállalás viszont már magába foglalja a scope 3-at is, és nincs lehetőség carbon offsetting-re. Amennyiben nem lehetséges a teljesen nulla érték elérésére, ezt kompenzálni lehet majd karbon kivonással. Erről a technológiáról azt kell tudni, hogy még nagyon kevés van belőle, nem hatékony és nagyon drága. Egyenlőre nem érdemes erre alapozni, de a 2050-es céldátum akár elegendő idő is lehet, a további hatékonyság fejlesztésekre.
Természetesen egy elkészült terv nem kőbe vésett írás. Mivel sok az ismeretlen az egyenletben, emiatt érdemes bizonyos időközönként felülvizsgálni és egy iteratívvá tenni a folyamatot. Ebben fontos szerepe van a folyamatos méréseknek is. Az átállásnak folyamatosnak kell lennie, úgy nem tud működni, hogy 2049-ben még minden a régi, és hirtelen 2050-re lenullázódik az emisszió.
A következő fejezetben megnézünk néhány példát a scope 1 és 2 csökkentésére, valamint milyen eszközök vannak ezek azonosítására, mérésére, és csökkentésére.